Az elmúlt hónapokban egyre több olvasói levél érkezett ugyanarról: nyugdíj mellett dolgoznának, de nem tudják, hogy szabad-e, megéri-e, és nem veszik-e el tőlük azt, amit 40 év alatt összegyűjtöttek. Összegyűjtöttük a leggyakrabban visszatérő kérdéseket, és interjú-formában, egyenként válaszolunk rájuk – a hatályos szabályok és a nyugdíjas szövetkezetek nyilvános tájékoztatói alapján.
Szabad egyáltalán nyugdíj mellett dolgozni?
Kérdés: „67 éves vagyok, két éve nyugdíjas. A szomszédom szerint ha dolgozom, elveszik a nyugdíjat. Igaz ez?”
Válasz: Nem. Aki saját jogú öregségi nyugdíjas – ide tartoznak a „nők 40” kedvezménnyel nyugdíjba vonultak is –, az korlátozás nélkül vállalhat munkát, és a nyugdíját közben hiánytalanul megkapja. Nincs havi keresetplafon, nincs „kereseti korlát”, a nyugdíj folyósítása nem szünetel. Az a szabály, amelyre a szomszéd gondol, régebben a közszférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozott, és a magánszektorban, illetve a szövetkezeti foglalkoztatásban nem létezik.
Mi az a nyugdíjas szövetkezet, és miért emlegetik folyton?
Kérdés: „Mindenhol azt olvasom, hogy szövetkezeten keresztül érdemes. Mi a különbség a rendes munkaviszonyhoz képest?”
Válasz: A közérdekű nyugdíjas szövetkezet egy 2017 óta létező forma, amelynek tagja lehet minden öregségi nyugdíjas. A tag nem munkaviszonyban, hanem tagi megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet partnercégeinél. Ennek három gyakorlati következménye van: a jövedelemből csak 15 százalék személyi jövedelemadót vonnak, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem; nem keletkezik új biztosítási jogviszony, tehát a nyugdíjra nincs semmilyen hatása; és a munkáltatói oldalon sem merül fel szociális hozzájárulási adó, ami a cégek számára teszi vonzóvá a nyugdíjas munkaerőt.
Mennyit lehet így keresni?
Kérdés: „Napi 4 órában szívesen dolgoznék. Mire számíthatok?”
Válasz: Az órabérek munkakörtől függően 2026-ban nagyjából bruttó 1 860 és 3 140 forint között mozognak a szövetkezetek tájékoztatói szerint – az alsó határ a minimálbérből számított órabér, a felső a szakképzettséget vagy tapasztalatot igénylő feladatoké (adminisztráció, könyvelési kisegítés, recepció, ügyfélszolgálat). Napi 4 óra, heti 5 nap, 2 200 forintos órabérrel havi nagyjából 176 000 forint bruttó, amiből a 15 százalék szja levonása után 149 600 forint érkezik a számlára – a nyugdíj mellé.
Milyen munkák vannak egyáltalán?
Kérdés: „Könyvelő voltam 35 évig. Van értelmes munka, vagy csak a parkolóőrködés marad?”
Válasz: A kínálat sokkal szélesebb, mint a közbeszéd sugallja. A szövetkezetek partnerei között irodai adminisztráció, pénzügyi asszisztencia, recepció, portaszolgálat, kereskedelmi és raktári feladatok, rendezvényes munkák, ügyfélszolgálat és könnyű gyártási feladatok egyaránt szerepelnek. Az egykori könyvelők tipikusan a hónap eleji–végi zárásokban, számlázásban, adatrögzítésben kapnak munkát, ahol a tapasztalat a legnagyobb érték. Az aktuális lehetőségeket a nyugdíjas munka oldalon, a regisztráció után szűrhetően lehet böngészni, város és munkakör szerint.
Milyen papír kell a belépéshez?
Kérdés: „Nem vagyok barátja az internetnek. Mit kell vinnem, és hova?”
Válasz: Személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya, a nyugdíjas státuszt igazoló dokumentum (nyugdíjas igazolvány vagy a nyugdíjmegállapító határozat), valamint egy bankszámlaszám. A nagyobb szövetkezeteknél a regisztráció online és személyesen is elvégezhető – aki nem szeret a számítógép előtt ülni, az irodában, a kollégák segítségével is beléphet.
Mikor jön a pénz?
Kérdés: „Hetente vagy havonta fizetnek?”
Válasz: Havonta, a ledolgozott órák alapján, jellemzően a következő hónap 12. napjáig átutalással. A ledolgozott órákat jelenléti íven vagy online rendszerben rögzítik, amelyet a munkahelyi vezető hagy jóvá.
Kell adóbevallást csinálnom?
Kérdés: „Évek óta nem adóztam. Ez most bonyolítja az életemet?”
Válasz: Nem jobban, mint bárki másét. A 15 százalék szja-t a szövetkezet levonja és bevallja, a NAV pedig elkészíti az éves adóbevallási tervezetet, amelyet májusig elég jóváhagyni az ügyfélkapun – vagy ha nincs ügyfélkapu, a tervezet postai úton is kérhető. A nyugdíj maga továbbra is adómentes.
Van valami hátránya?
Kérdés: „Túl szépnek hangzik. Hol a csapda?”
Válasz: Csapda nincs, de két dolgot érdemes tudni. A tagi jogviszony nem munkaviszony: nincs fizetett szabadság és betegszabadság, a jövedelem a ténylegesen ledolgozott órákhoz kötődik. Másrészt a szövetkezet csak öregségi nyugdíjasokat fogadhat tagként – aki rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, arra más szabályok vonatkoznak, ott a kereseti korlát is létezik, ezért nekik érdemes előbb a folyósító szervnél érdeklődni.
Mi a lényeg egy mondatban?
Saját jogú nyugdíjasként 2026-ban korlátozás nélkül lehet dolgozni, a nyugdíj nem csökken, és a szövetkezeti forma révén a keresetből mindössze 15 százalék szja megy el. A többi már csak azon múlik, hogy az ember mihez ért, és mennyi időt szán rá – a 35 év könyvelői tapasztalat pedig a piacon ma értékesebb, mint valaha.
Források: 2006. évi X. törvény (közérdekű nyugdíjas szövetkezetek), 1995. évi CXVII. törvény az szja-ról, NAV tájékoztató a nyugdíj melletti munkavégzés adózásáról, mads.hu – Nyugdíjas munka 2026: szabályok és adózás.
