Eszter és Bence hat évig spóroltak az első saját házukra. Amikor végre megvették a telket egy agglomerációs településen, úgy gondolták, a legnehezebb részen már túl vannak. Aztán eltűnt az első raklap tégla.
Az építkezés szeptember közepén indult. A telek egy új utcában feküdt, ahol még csak két ház állt, a többi parcella üres volt. „Este hazamentünk, reggel visszajöttünk, és hiányzott egy fél raklap tégla meg egy betonkeverő vödör. Először azt hittük, mi számoltuk el” – meséli Bence. Egy héttel később már a zsaluzáshoz kihordott deszkák egy része is eltűnt.
Az első tanulság: az üres telek nem védett terület
A család esete egyáltalán nem egyedi. Az építési anyagok értéke az elmúlt években jelentősen nőtt, és egy nyitott, kivilágítatlan építési terület könnyű célpont. Ráadásul nem csak a lopás jelent kockázatot: ha egy arra járó gyerek beesik a kiásott alapárokba, vagy megsérül a felhalmozott anyagokon, annak jogi következményei is lehetnek az építtetőre és a kivitelezőre nézve.
A kivitelező, akivel a házat építették, ezért azt javasolta: zárják le a telket ideiglenesen, még mielőtt a falazás elindul. „Mi először azt mondtuk, minek pénzt költeni egy kerítésre, ami úgyis lekerül. Aztán kiszámoltuk, mennyi anyag tűnt már el addig” – mondja Eszter.
Mit jelent az ideiglenes lezárás a gyakorlatban?
Építkezéseknél erre a célra mobil kerítést használnak. Ez nem a földbe betonozott, végleges kerítés, hanem különálló, horganyzott acélvázas hálós panelekből áll, amelyeket nehéz beton vagy műanyag talpakba állítanak, és bilincsekkel kapcsolnak össze egymással. Egy panel jellemzően körülbelül 3,45 méter széles és 2 méter magas, így egy átlagos, 20×40 méteres telek körbezárásához nagyjából 35 panelre van szükség.
Ami Eszterékat meggyőzte, az a rugalmasság volt. A paneleket egy délután alatt felállították, ahol pedig az anyagszállító teherautóknak be kellett hajtaniuk, ott két elem egyszerűen nyithatóvá vált. Amikor a munkálatok a telek másik végébe költöztek, a kerítés vonalát is át lehetett rendezni.
Három hét múlva
„Onnantól kezdve egyetlen dolog sem tűnt el” – mondja Bence. A kerítés nem tette bevehetetlenné a telket, de elég volt ahhoz, hogy egy alkalmi tolvaj inkább másik célpontot keressen. A szomszédok is jobban örültek: a zárt terület kevesebb port és rendetlenséget jelentett az utcán, és a környéken játszó gyerekek sem tévedtek be a munkagépek közé.
A család a ház elkészülte után, a tavaszi tereprendezéssel együtt építette meg a végleges, táblás kerítést. Az ideiglenes elemek addig is ott álltak, ahol szükség volt rájuk.
Mit tanultak a saját példájukból?
Eszter és Bence ma már másként tervezne. Az alábbi tanácsokat adnák minden építtetőnek:
- Az ideiglenes kerítést a költségvetés elejére tegyék, ne a végére. Az ára töredéke annak, amennyi anyag eltűnhet.
- Gondolják végig előre, hol lesz a behajtó, mert ott nyitható szakaszra van szükség.
- Ha a terület szeles, nyílt fekvésű, használjanak nehezebb, beton talpakat, és ne feszítsenek molinót vagy ponyvát a panelekre, mert a szél felboríthatja őket.
- Egyeztessenek a kivitelezővel: sok esetben ő gondoskodik a lezárásról, de ezt a szerződésben is érdemes rögzíteni.
Bérelni vagy venni?
Ez a kérdés náluk is felmerült. Rövid, néhány hetes munkánál a bérlés is ésszerű lehet, de egy családi ház építése jellemzően hónapokig tart, és ilyenkor a vásárlás gyakran kedvezőbb. Ráadásul a mobil kerítés a ház elkészülte után is hasznos marad: továbbadható, eladható, vagy egy következő felújításnál újra elővehető. Aki most tájékozódik, a mobil kerítés rendszerek elemeit, a paneltípusokat, a talpakat és a rögzítőket egy helyen is áttekintheti, mielőtt döntene.
Röviden: mikor kell mobil kerítés egy családi ház építésénél?
Akkor, amikor a telken értékes anyag vagy gép marad éjszakára, amikor a terület közterülettel vagy forgalmas járdával határos, és amikor a kiásott alapok, gödrök balesetveszélyt jelentenek. Egy átlagos családi ház építésénél ez gyakorlatilag az első kapavágástól a műszaki átadásig tart.
Eszterék háza tavasszal elkészült. A végleges kerítés antracit színű lett, és a kapu mellett már ott a postaláda is. „Furcsa belegondolni, de a házunk története nem az alapkővel kezdődött, hanem egy ideiglenes kerítéssel” – nevet Eszter.
